Nem csak a sárközi kerámia-hagyományok folytatásával, hanem a barcaújfalusi fehér alapon kék írókás edények újbóli feldolgozásával is hírnevet szerzett. A Népművészet Ifjú Mestere címet 1970-ben egy sárközi főkötőhímzéssel nyerte el.
Bíró Annamária Makón született 1951. július 24-én, szülei: Bíró István és Kandó Ilona. Általános iskolai tanulmányait Makón végezte a Bartók Béla Általános Iskolában.
Gyermekkorában már nagyon szeretett rajzolni, s tehetsége korán megmutatkozott. Tanulmányait Szegeden, a Tömörkény István Iparművészeti Gimnázium kerámia szakán folytatta, ahol a rajzot kiemelt óraszámban tanulta, s a modern kerámiakészítés alapjait sajátította el. Mesterei Kopasz Márta grafikus, Palotás Géza fazekas, Magos Gyula festőművész voltak. 1969-ben érettségizett, s egyben kerámia-készítő szakmunkás vizsgát tett.
A család Szekszárdra költözött, így került közel a sárközi fazekassághoz Steig István legendás szekszárdi fazekas műhelyében. Ezután Decsre, a Háziipari Szövetkezet bemintázó műhelyébe került gyakornoknak. A Sárköz kultúrája életre szóló hatást gyakorolt rá, Ács Bözsi néni, Bali Vici néni, Bonyai Bözsi néni megtanította a sárközi főkötő- és bíborvég minta hímzésére. Tehetségét bizonyítja, hogy 1970-ben egy sárközi fehér hímzéssel készült kollekciója és két sárközi szőttese alapján legfiatalabbként elnyerte az Ifjú Népművész (később a Népművészet Ifjú Mestere) kitüntető címet.
Pályája következő állomása a Tolna Megyei Építő anyag Ipari Vállalat csatári kerámia-üzeme, amely ebben az időben a sárközi kerámia készítésének fellegvára volt, s ahol 17 évet dolgozott, végigjárva a ranglétra minden fokát a díszítéstől kezdve a csoportvezetői beosztáson át, míg végül az üzem művészeti vezetője lett. Az 1970-es években létrehozta saját kis műhelyét, ahol a munka végeztével saját örömére fazekalt, tanulta a szakmát, tanulmányozta a népi fazekasságot itthon és külföldön. Így jutott el Barcaújfaluba, ahol megismerkedett a később védjegyévé váló barcasági kerámiával. A sárközi kerámiahagyományok folytatására Kresz Mária, a barcaújfalui fehér alapon kék írókás edények megújítására Domanovszky György néprajzkutatók biztatták, elismerve a díszítésben szinte egyedülálló jártasságát.
Ihletetten, egyénien készítette tárgyait. 1975-ben elnyerte a Népi iparművész címet. Szülei segítették munkájában, édesanyja a díszítésben, édesapja az égetésben és az árusításban (Budai Vár, Balaton) volt segítségére.
Kiállításokon, vásárokon, pályázatokon, zsűriztetésen állandóan részt vett, itthon és külföldön egyaránt, s rendre díjakkal tért haza. Rendszeres részvevő volt a Kiskun Napokon, a Tamásiban rendezett megyei kiállításokon (III. helyezés, Legjobb kollekció díja), az V. Fazekas Majális, Mátyásföld (Korongozó és díszítő verseny I. helyezés), a Gerencsér Sebestyén fazekas pályázatokon. Az Utazás 80 kiállítás II. helyezettje lett. 1983-ban és 1985-ben, a VI. és a VII. Országos Népművészeti kiállításon bronz plakettet, 1994-ben a XI. Országos Népművészeti kiállításon Gránátalma díjat kapott. 1986-ban: Foire Gastronomique De Dijon-on D'Honneur Diploma, 1995-ben Pro Renovanda Cultura Hungariáé I. díjazottja lett.
Önálló kiállításai itthon:
Paks, Szekszárd, Tapolca, Badacsonytomaj, Budaörs, Decs, Zalaegerszeg
Önálló kiállításai külföldön:
Aidlingen (Németország), Bécs, Graz, Villach (Ausztria), Dijon (Franciaország).
Kis műhelyét aprócska bemutatóteremmel bővítette 1995-ben, de legnagyobb álma egy Fazekasház létrehozása volt, amelyhez Szekszárd északi szélén megvásárolt egy telket, de az építkezést nem kezdhette meg, mert a kiadott engedélyt visszavonták.
1998. augusztus 19-én megkapta a Népművészet Mestere címet, s 12 napra rá, szeptember 1-én egy gyógyíthatatlan betegség ragadta a halálba.
1998. szeptemberében Szekszárdon emlékkiállítás keretében emlékeztek rá, 2006-tól folyamatosan mostanáig Tolnán, Rühl Gizella magángyűjteményében tekinthető meg életmű-kiállítása.
Szekszárdon, a Babits Mihály Emlékházban 2009-től és 5-6 éven át működött egy Fazekas Pince, amely kiemelt helyen mutatta be Bíró Annamária munkásságát.
Testvére, (Bíró) Olti Ildikó jóvoltából nyílhatott meg 2018-ban a Decsi Tájházban a Bíró Annamária életét és munkásságát bemutató Emlékszoba, ahol lehetőség van az átadott dokumentumok alapján a munkásság tanulmányozására, kutatására is. (Decs, Tájház 7144 Decs, Kossuth Lajos u. 34-36. Telefon: +36-74/495-069)